• nem szólhatunk bele sorsunkba, mert megtagadják tolünk a megígért autonómiát. Ha számon kérjük, 􀁳􀀁börtönnel fenyegetnek bennünket;
• nincs egyetemünk, mert elvették tolünk. Ha visszakérjük, mi vagyunk a szeparatisták, nem azok, akik meg-􀁳􀀁fosztottak tole; apáink, nagyapáink közép-erdélyi és partiumi városaiban nem használhatjuk hivatalosan a nyelvünket. 􀁳􀀁Ha felrójuk, azt mondják, nem vagyunk elegen – azok, akik eroszakosan megváltoztatták az etnikai arányokat;
• Székelyföldön kívüli településeken azt sem mondhatjuk el az orvosnak anyanyelvünkön, milyen betegség 􀁳􀀁gyötör. Ha magyarul tudó orvost kérünk, azt a választ kapjuk, menjünk vissza Magyarországra.

Pedig nem mi jöttünk ide Magyarországról, Magyarország itt volt, hosszú évszázadokon át. Akik viszont valóban idejöttek, azok politikusai tagadják meg tolünk elvett földünkön alapveto jogainkat: a nyelvhez, a tanuláshoz, az önrendelkezéshez való jogot.

Pedig mi csak azt kérjük, amit megígértek a gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatában:

„Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kor-mányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebelébol választott egyének által. A törvény-hozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot.” (III/1) - 1918. december 1.

Hogy meri európainak nevezni magát egy állam, mely saját nemzetgyűlésének határozatait nem tartja be?

Mi nem hisszük, hogy az átlag (nem politikus) román ember azt akarja, hogy hazugnak ismerjék! Nem hisszük, hogy az egyszeru román ember, akit velünk él több évszázadon át (békében, amíg politikusok be nem avatkoztak), úgy látja jónak, hogy jogainktól megfosztva éljünk békesség és elégedettség helyett!Követeljük a román nép ígéreteinek a politikusok általi betartását!

Európában a magyar az egyetlen kisebbségbe kényszerített népcsoport, amelyik békés eszközzel küzdött jogaiért – eredménytelenül. Eredményre mindig a magyarságtól idegen fellépés vezetett (Koszovó, Dél-Tirol, Baszkföld, stb.)

Ne hagyják, hogy erre a következtetésre jussunk!

Alapvető jogainkat követeljük saját szülőföldünkön:

Bolyai Egyetemet, teljes körű anyanyelv-használatot, autonómiát!

+++

videó a mai megemlékezésről

a szórólap magyarul

a szórólap románul

+